Linkek a témában:
Besenyszög
Besenyszög lakóival együtt örülök, hogy rákattintott e beslogotelepülés honlapjára. Megismerkedhet az Alföldön a Jászság – Kunság határán lévő, a Millér által átszelt, a Tiszától 6 km-re, Szolnoktól 16 km-re lévő, vendégszerető község lakóinak hétköznapi életével.
Beszterec
Beszterec község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Ibrány–Nagyhalászi kistérségben.
Bököny
A község már Zalán bolgár fejedelem alatt település volt, ez időben Bukodnak hívták, az akkori szláv elnevezés szerint. A név vallási kifejezést tartalmaz.
A tatárjárás az egész települést feldúlta, nem maradt meg a régi faluból csak a templom, az is romokban. A nép pusztatemplomnak nevezte el, és még a mai napig is e dűlőt pusztatemplomi dűlőnek hívják. A tatárok kiverésénél az utolsó csatát egy Bökényi Dénes nevezetű magyar vezér vívta meg, róla nevezték el a községet Bökönynek.
Csegöld község
Csegöld az ország legkeletibb részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében, a szatmári-síkságon, az északi szélesség 47,9 és a keleti hosszúság 22,6 fokának találkozásánál, részben a Szamos folyó jobb partján terül el Csegöld község. Határos: Szamossályi, Hermánszeg, Jánkmajtis, Császló, Csengersima, Szamosbecs és Szamostatárfalva községekkel.
Csépa
Csépa Község Hivatalos Honlapját kívánom önöknek beajánlani. A régit már nem frissítjük, teljesen újat szerkesztettünk. A szerver gépet újabbra cseréltük. Az oldalak szerkesztését és frissítését témafelelõsökre bíztuk.
Érpatak
Érpatak a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától déli irányban mintegy 25 km távolságra Debrecentől pedig 35 km-re található település. A 4-es főútról Újfehértónál a Nagykálló felé leágazó úton közelíthető meg.
A falu határában található a környező települések külterületeiről a belvizeket összegyűjti, 18,9 ha felületú, Csűrő-réti víztárolónak nevezett földterület, melyet később halastó létesítése által kíván a település hasznosítani. A település szerkezetére jellemző, hogy a központi része egy nagyobb településrészből áll, külterületi részét pedig tanyák, a Zsindelyes-tanya és az Újtag tanya képezik.
Fehérgyarmat
Fehérgyarmat, az Erdőhát központja, kilencezer lakosú kisváros az ország északkeleti szögletében. Nevének utótagja arra utal, hogy itt, a Tisza, a Szamos és a Túr meghatározta háromszögben telepedett le a honfoglaló Gyarmat törzsének egy része a X. században. A Garmath helységnév már egy XIV. század eleji okiratban olvasható, amiből arra következtethetünk, hogy őseink ezt a vidéket tar- tós szálláshelynek tekintették. A település tekintélyére utal, hogy 1387-ben újabb okiratban említik, ezúttal Germadnak nevezve, egy 1403-ból származó másikban pedig Jarmath-ként említve.
Földprogram Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kihirdette a szociális földprogram nyertes településeit. A program 168 településen, köztük Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében érhető el, és amellett, hogy munkát nyújt a munkanélküliséggel sújtott vidékek lakóinak, segíti hozzájárulni őket a mindennapi megélhetéshez is.
Kántorjánosi Község
A település tájszerkezetének vizsgálata során egy ember által erősen átalakított tájat ismerhettünk meg, ahol a természetes állapotot tükröző élővilág a mezőgazdaságilag hasznosított területek szomszédságában helyenként a mai napig megtalálható.
A külterület mintegy 25-30%-át foglalják el a szántók, melyek egyhangúságát a rajtuk áthaladó csatornák és dűlőutak, valamint a közéjük ékelődő gyümölcsösök és gyepek foltjai törik meg. A szántóterületek terjeszkedése az elmúlt évszázadokban, de leginkább a 19. századi vízrendezések óta elsősorban a gyep- és erdőterületek rovására történt. Az elmúlt években növekedő erdőterületek, a rosszabb minőségű homok-talajok felhagyása csökkentette ugyan a szántóterületeket, de a déli, délkeleti, keleti területek mocsarai, belvizes területei az elmúlt évek szárazságai miatt beszántásra kerültek.
Megyénkben öt településen ad munkát a földprogram
A szociális földprogramot olyan szociálisan hátrányos helyzetű emberek megsegítésére hirdette meg a kormány, akik mezőgazdasági termelésre alkalmas környezetben élnek, de ezt egyáltalán nem, vagy nem elégséges mértékben tudják kihasználni.
Nagykörű
Nagykörű - szemünket lehunyva, álmainkban, madárként szállunk a Tisza szőke vizétől, az ártér vén fái között, a barokk templom kertjének cseresznye fajtagyűjteményéig. A parasztházak egyszerű szépségétől a cseresznyevirág hófehér pompájáig, a néptánctól az étteremig, a tiszai naplementétől, a nyári éjszaka frissítő hűvösségéig. Napjainkban az emberek falunkat - sok különleges egyedi ajánlata mellett - azért látogatják, mert lágy, dimbes-dombos lankáival teljes mértékben eltér a szokásos magyar alföldi táj képétől. Magyarország cseresznyéskertje, ahol a hagyomány a modern világgal ötvöződik.
Nyírbátor város
A Nyírbátorba érkezőket a középkori történelmet idéző ódon műemlékek, és mindennapjainkat átitató hangulatos, vendégszerető, mozgalmas légkör várja. A nyári hónapokban zajló rendezvények igazi fesztiválhangulatot teremtenek,itt mindenki megtalálhatja a saját ízlésének megfelelő programokat, rendezvényeket. A környező települések földrajzi adottságai kiváló lehetőséget kínálnak rövidebb- hosszabb természetjárásra.
Nyírteleki Filadelfia Evangélikus Egyházközség
Gyülekezetünk 1993 őszétől jelenteti meg Hír- és imádságlevelét. A hírlevél szerkesztésének gondolata akkor vetődött fel amikor először rendeztük meg az - azóta minden évben ismétlődő - augusztusi, szabadtéri csendesnapunkat, ugyanis sokan szerették volna közkinccsé tenni átélt örömüket.
Nyírvasvári Község
A 90-es évek elején, az önkormányzatiság kezdetén még igen távolinak tűnt az a gondolat, hogy egy kistelepülés a világhálón keresztül mutassa be adottságait, értékeit, terveit, s lehetőségeit a nagyvilág számára, mindenki által elérhető módon. Azonban az elmúlt évek során világossá vált, hogy amíg az előző évszázad a technika évszázada volt, addig napjaink az informatika és az információ elsődleges szerepének jegyében telnek
Panyola
A folyók és az állóvizek, a zsombékos rétek a vízi- és gázlómadaraknak biztosítottak eleséget. Szürke gémek, vadréce fajok nagyobb számban tanyáznak ma is a vizek közelében és kiskócsaggal is találkozhatunk. Régebben a náddal vagy sással fedett háztetőkön, színek tetejében több gólyapár költözött, ma mindössze két pár hűséges a faluhoz. A kiszáradó határban a mezőgazdasági gépek nyomában vagy mellette keresnek élelmet.
Rozsály
Rosály (Rozsály) már az ősidők óta lakott helynek számít. A bronzkor-ban itt öntőműhely volt, melynek maradványai, s bronzfegyverek is előkerültek itt a földből.
1332-es adatok szerint itt már község volt, és a pápai tizedszedők jegyzékében Rosal néven szerepel
Tiszabura
Községünk története a régmúlt időkbe nyúlik vissza. A szolnoki Verseghy Múzeumban több, a történelem előtti korokból származó emléket tekinthetnek meg az érdeklődők, s a tizenkilencedik századi gátépítési munkák során gepida és avar kori leletekre is bukkantak a régészek.
Tiszadada
Tiszadada honfoglalás kori település. Első írásos említése a Váradi Regestrumban fordul elő 1214-ben, majd egy 1251-es IV. Béla királyunk által aláírt adásvételi szerződésben is feltűnik a település neve.
A XIII. század közepétől a Gut-Keled nemzetség birtokolta, majd egy századdal később a Báthoryaké. A XVI. század közepén több kisnemes család tulajdonába tartozott. A század második felében a török hódoltatta Tiszadadát. Ekkor mintegy 270-280 lakosa volt.
Tomajmonostora
A szájhagyomány, de írásos kútfők alapján is arra lehet következtetni, hogy itt a nagybirtokos Tomaj-nemzetség kolostora állott már a tatárjárás (1241-42) előtt. Ezidőtájt a XIII-XIV. században az alföldi rónaság legnagyobb részét a pásztorkodás jellemezte, bár igen sok helyen kialakulóban voltak már az állandó szállások, az állandósuló telephelyek. Az óriási területek néhány ősi nemzetség kezén voltak, népük alig ismerte a királyi hatalmat. Az Alföld északkeleti részein a hatalmas Aba nemhez tartozó családok hatalma érvényesült. Az egyik legrégebbi birtok Abádon (mai Abádszalók) és környékén - községünk területén is – alakult ki.
Tunyogmatolcs Község
Tunyogmatolcs község, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északkeleti részén található, a Szamos folyó partján. A települést a Holt-Szamos szeli át.
Vámosoroszi Község Önkormányzata
A település Magyarország ÉK-i részén, a Szatmári-síkságon, a Túr és a Szamos által övezett “Erdőháton” fekvő völgyi falu, mely nagy részben az északi irányban folyó Tapolnok-patak keleti, illetve nyugati partján terül el. A Tapolnok szabályozása az 1930-as években készült el, előtte csaknem évenként szenvedett árvizektől a település.
Meghatározás
Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg